Búcsúzunk Németh Endrétől!

1929. május 2-án született Pecölben, Vas megyében. Szombathelyen, az Állami Faludi Ferenc Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait, 1947-ben érettségizett. Utána a Budapesti Műszaki egyetem hallgatója, 1951. július 24-én szerzett gépészmérnöki oklevelet a textilgépész szakon.

Tanulmányai alatt az I. Matematikai Tanszéken dolgozott két évig demonstrátorként. Oklevele megszerzése után tanára, Földes Pál igazgató a Textilipari Kutató Intézetbe hívta. Az ő biztatására kezdett foglalkozni ruhaipari kutatási témákkal. A Vörös Október Férfiruhagyárban szerezte meg a kutatási munkához szükséges ruhaipari szakmai gyakorlati ismereteket. Később egy nagyobb kutatási munka keretében hosszabb ideig az Újpesti Cérnagyárban dolgozott.

A Textilipari Kutató Intézetben kezdetben dr. Dischka Győző osztályvezető mellett volt. Kutató munkája három téma köré csoportosult: a varrás, a varrócérna és a vasalás. 1963-ban az intézet munkatársaiból és a Ruházati Tervező Vállalat Iparfejlesztési Osztályának munkatársaiból létrehozott Ruhaipari Osztály vezetésével bízták meg. Az osztály munkáját 1969 végéig irányította.

1962-ben kapcsolódott be a könnyűipari felsőfokú szakképzésbe. Először óraadó tanárként dolgozott a Felsőfokú Könnyűipari technikumban, majd 1964-ben másodállásban megbízták a Ruhaipari Tanszék vezetésével. 1970-től főfoglalkozásban dolgozik a Felsőfokú technikumban, illetve a Főiskolán. A ruhaipari "Gyártástechnológia" és a "Ruhaipari gépek üzemtana" tárgyak keretében tartott előadásokat.

1958-tól 1974-ig az Országos Műszaki Könyvtár dokumentációs központjának megbízásából ruhaipari szakfolyóiratok dokumentációs munkáival foglalkozott és irányította a ruhaipari szakcsoport dokumentációs munkáját. Részt vett az iparágazati szabványosítási munkában. Tagja volt több OMFB munkabizottságnak és részt vett több tanulmány kidolgozásában.

1951 óta dolgozott a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületben. Tagja volt az Egyesület Elnökségének és a Ruhaipari Szakosztály Vezetőségének. 1984-88 között a szakosztály elnöke volt.

Dolgozott a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetében és részt vett a ruhaipari újítási verseny évenkénti szervezésében és értékelésében.

Kutató munkáját és irodalmi munkásságát a következő adatokkal lehet összefoglalni: 33 kutató intézeti közlemény, 5 kutató intézeti tanulmány, 8 szakkönyv és tankönyv, 25 jegyzet, 50 szakfolyóirat cikk, 7 szabadalom, 7 szabványtervezet, 11 főiskolai kutatási téma vezetése. Számos szakmai előadást tartott, a tudományos egyesületben, vállalatoknál, nemzetközi hazai konferenciákon, az NDK-ban a Kammer der Technik konferenciáin, a Łodżi Egyetemen és a Kijevi Könnyűipari Technológiai Intézetben.

Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el: "A Könnyűipari Kiváló Dolgozója" kitüntetést 1956-ban, 1962-ben, 1965-ben, "A textilipar fejlesztéséért" kitüntetést 1973-ban, a Földes Pál Érem  kitüntetést 1985-ben, "Az oktatásügy kiváló dolgozója" díjat 1973-ban és 1977-ben, Pedagógus Szolgálati Emlékérem kitüntetést 1989-ben nyugdíjazásakor, BMF Rejtő Sándor Emlékérem díjat 2004-ben kapott.

1971-ben megkapta a Magyar Szabványügyi Hivatal emlékplakettjét, a "Kiemelkedő Szabványosítási Munkáért" díjat.

1989 szeptemberében nyugdíjba vonult, de 2002. január 31-ig szerződéses munkaviszony keretében tanított és államvizsga dolgozatokat konzultált a főiskolán.

A Tanár Úr emlékét tanítványai és kollégái megőrzik, munkássága a Terméktervező Intézet képzésébe szervesen beépülve szolgálja a ma hallgatóit.