Fiatal Diplomások Fóruma a Rejtő Karon

2015/11/30

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az MTA Természetes Polimerek Munkabizottsága, a PNYME Papíripari Szakosztálya és a Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet a hagyományoknak megfelelően idén is megrendezte a Fiatal Diplomások Fórumát. A rendezvényre november 24-én, az RKK tanácstermében került sor. Dr. habil. Horváth Csaba intézetigazgató köszöntője után Szőke András levezető elnök az ipar nevében üdvözölte a többségében doktoranduszhallgató előadókat.

Elsőként Földes Dávid, az Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola doktorandusza „Új kubántartalmú fémorganikus vázszerkezetek” című előadása hangzott el. A fémorganikus vázszerkezetek pórusos szerkezetű, magas szimmetriájú kristályos vegyületek, melyek nagy fajlagos felülettel rendelkeznek, ezért felhasználhatók például gázok biztonságos tárolására, heterogén katalizátorokként, molekulák szeparációjára vagy akár gyógyszerhatóanyagok célba juttatására is.  Kutatásaikat ismertetve elmondta, hogy a kubán-1,4-dikarbonsavat felhasználva hat új jellegzetes szerkezetet állítottak elő, melyek közül a magas szimmetriájú, kubántartalmú MOF-5 analóg rendelkezik a legnagyobb térfogatú belső üregekkel.

Fekete Tamás, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Sugárkémiai Laboratórium és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék képviseletében „Karboximetil-cellulóz/akrilsav szuperabszorbens gélek előállítása gamma-sugárzással iniciált térhálósítással” című előadásában arról beszélt, hogy a szuperabszorbens gélek különleges polimer rendszerek, amelyek tömegük több tízszeres vagy akár több százszorosának megfelelő mennyiségű víz felvételére képesek. Kutatásaik előzményeképpen különböző cellulózszármazékok felhasználásával állítottak elő szuperabszorbens tulajdonságokkal rendelkező géleket gamma-sugárzással iniciált térhálósítással. A legkedvezőbb tulajdonságokkal a karboximetil-cellulóz alapú gélek rendelkeztek, tulajdonságaikat sikeresen javították térhálósító adagolásával. Munkájuk során arra törekedtek, hogy a gélek gélesedési arányát és vízfelvételét egyszerre javítsák a cellulózszármazék egy részének akrilsavra cserélésével.

Hanczvikkel Adrienn, az Óbudai Egyetem doktorandusza „Nosocomiális kórokozók túlélése kezeletlen és antimikrobiális kikészítésű textileken” címmel arról beszélt, hogy a nosocomiális, multidrog-rezisztens kórokozókkal kontaminált felszínek, például a beteg testével kontaktusba kerülő textíliák hozzájárulhatnak a fertőzések átviteléhez. Az antimikrobiális kikészítés csökkentheti a mesterséges felszíneken túlélő kórokozók számát és ezáltal a fertőzés esélyét. Megvizsgálták a hazai kórházakban izolált, multirezisztens baktériumtörzsek túlélőképességét kezeletlen és antimikrobiális kikészítésű pamut lepedőn. Eredményeik azt mutatják, hogy a vizsgált antimikrobiális textilek nem képesek az összes multidrog-rezisztens kórokozó elpusztítására, illetve túlélőképességének szignifikáns csökkentésére. Ezek az adatok felhívják a figyelmet a nosocomiális baktériumtörzsek használatának fontosságára az antimikrobiális szerek hatékonyságának tesztelése során.

Görgényi-Tóth Pál „Direktszínek reprodukálhatósága” címmel tartott előadást. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola doktorandusza elmondta: néhány kiválasztott szín esetében arra kerestek választ, hogy üzemi körülmények között keverve és nyomtatva a színeket, meg kell-e változtatni az adott szín receptúráját, és ha igen, mi módon és milyen mértékben, hogy a színskálának megfelelő színnel tudjunk nyomtatni. Vizsgálataik azt mutatják, hogy üzemi körülmények között nyomtatva a színskála színeit, meg kell változtatni az összetevőket és az összetevők arányát, hogy a mérőműszerrel mért színeltérés a lehető legminimálisabb legyen.

Gönczi Barbara a BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék képviseletében a „Len szakítószilárdságának jellemzése akusztikus emissziós vizsgálattal” címmel tartott előadást.  Kutatómunkájukban lenszövetek pektináz enzimes bioelőkészítését és műgyantás végkikészítését vizsgálták és a szilárdsági jellemzők, valamint a hangeffektus alapján a szakadás során lejátszódó folyamatok meghatározására tettek kísérletet. Az akusztikus emisszióval kombinált szakítóvizsgálatokkal az alkalmazott kezelések hatására a rostokban lejátszódó változások részletesebb megismerése volt a céljuk. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a szövetek szakítószilárdságának a mérésével meghatározható szövetjellemzők bővíthetők a degradáció során keletkező hangeffektusok detektálásával.

Bartos András szintén a BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékről érkezett. „Elasztomerrel módosított PP/szizál kompozitok ütésállósága” című előadásában elmondta, hogy kutatásaikban a szizál, mint természetes szál, valamint a sztirol-etilén/butilén-sztirol (SEBS), mint elasztomernek a PP/szizál/elasztomer kompozitok tulajdonságokra gyakorolt hatását vizsgálták. Extrúzióval granulátumot állítottak elő, majd a próbatesteket fröccsöntötték. A kompozitokban lejátszódó mikromechanikai deformációs folyamatokat szakítóvizsgálattal párhuzamosan végzett akusztikus emissziós vizsgálatokkal, majd pásztázó elektronmikroszkópiával követték nyomon. Megállapították, hogy a kompozitokban lejátszódó domináló deformációs folyamat a természetes szálak tördelődése, ami a kompozitok szilárdságának és ütésállóságának további növelését korlátozza. Így a tulajdonságok javítása csak a szálak szilárdságának a növelésével érhető el.

A program további részében az RKK Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézetében, alapképzésben oklevelet szerzett fiatal mérnökök kaptak szót. Zátrok Mónika „Nyomásra tapadó dekorációs fóliák összehasonlító vizsgálata” című dolgozatában a gépjárművek dekorálására használt különféle hengerelt polimer fóliákat hasonlította össze. A vizsgálatokkal egy konkrét probléma okát kívánták kideríteni: a nyomtatott és lakkozott fólián a lakkréteg helyenként felpattogzott, főként az átlapolásoknál, illetve a fólia helyenként elszíneződött, megszürkült. Eredményeikből arra a következtetésre jutottak, hogy a vizsgált, látszólag azonos anyagú és felületű fóliák felületi energiája közt szignifikáns különbségek vannak, ami nagymértékben befolyásolta felhasználhatóságukat.

Vincze Zsolt „Az egyetemi bor díszdobozának formai és grafikai újratervezése, prototípusának legyártása és a tömeggyártáshoz szükséges költségszámítások” címmel ismertette munkáját. Bemutatta az Óbudai Egyetem Borának általa megálmodott és megtervezett új díszdobozát, melynek konstrukciójában a saját elképzeléseit ötvözte az egyetemi polgárok meglátásaival, javaslataival, figyelembe véve az egyetem szellemét és kreativitását. Legfőbb célkitűzése az volt, hogy mindenki igényét kielégítve egy innovatív, formailag egyedi, esztétikailag ízléses díszdobozt tervezzen.

Zárszóként Szőke András értékelte az elhangzott előadásokat kiemelve azok magas színvonalát, érdekességét és további sikeres szakmai munkát kívánt a fiatal kutatóknak és a friss diplomásoknak.

Tiefbrunner Anna