Fiatal Diplomások Fóruma 2018

2018/12/06

Az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Természetes Polimerek Munkabizottsága és a Papír és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Papíripari Szakosztálya idén is megrendezte hagyományos konferenciáját, a Fiatal Diplomások Fórumát. A rendezvényre a korábbi évekhez képest kicsit később, december 4-én, a kar dísztermében került sor. A program célja változatlan: lehetőséget nyújtani a bemutatkozásra az elmúlt egy évben kiemelkedő eredménnyel végzett mérnököknek és doktori képzésben résztvevő fiatal kutatóknak.

Fiatal Diplomások Fóruma 2018

A Rejtő Kar nevében Dr. habil. Koltai László dékán, a Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézet igazgatója, majd Dr. Tóth Tünde, az MTA Természetes Polimerek Munkabizottság elnökeként, valamint a szakmai szervezetet képviselő Szőke András levezető elnök köszöntötték a megjelenteket.

A BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Műanyag és Gumiipari Laboratóriumában folyó kutatómunkába három, mesterszakon tanulmányait folytató fiatal mérnök segítségével pillanthattunk be. Az első előadást Pregi Emese tartotta Lignint és lent tartalmazó hibrid polipropilén kompozitok fejlesztése címmel. A fiatal kutató elmondta, hogy a lignin a természetben gyakorlatilag korlátlanul rendelkezésre álló biopolimer, a papír- illetve biomassza gyártás mellékterméke. Korábban már intenzív kutatást végeztek azzal a céllal, hogy a lignint a polipropilén olcsó adalékanyagaként lehessen hasznosítani. Az eredmények azonban rámutattak arra, hogy a polipropilén mátrix és a lignin közötti kölcsönhatások nem megfelelők, ez pedig a termékek gyenge mechanikai tulajdonságait, például ütésállóságát eredményezi. A len felhasználása ígéretes lehetőségeket tartogat, hiszen a különböző természetes szálakkal erősített kompozitok fontos szerepet játszanak az autóiparban, de alkalmazásuk az építőiparban vagy a sportszerek gyártása során is jelentős. Érdemes lehet tehát olyan hibrid kompozitokat létrehozni, melyek egyidejűleg lignint és len szálakat is tartalmaznak. Munkája során a PP/lignin keverékek mechanikai tulajdonságainak javítása érdekében a kapcsolóanyag mellett len szálat is adott a rendszerhez, mátrixként pedig egy elasztomerrel módosított PP típust választott. Az eredmények alapján sikerült olyan hibrid kompozitokat létrehozni, melyek a természetes társítóanyagok 50-70 V/V%-os mennyisége mellett is nagy merevséggel és szakítószilárdsággal, valamint az ipari gyakorlat számára még elfogadható ütésállósággal rendelkeznek.

Gottscháll Ramóna kutatási területe is a lignin hasznosításához kapcsolódik. Ligninalapú reaktív keverékek előállítása: reakciók, kinetika, szerkezet, tulajdonságok című előadásában elmondta: régóta fennálló kutatói törekvés, hogy a lignint nagy hozzáadott értékű termékekben használják fel, például polimer keverékek, kopolimerek alapanyagaként. Mivel a lignin nem megolvasztható, nem megömleszthető, a legtöbb oldószerben pedig nem oldódik, feldolgozása számos nehézségbe ütközik, így fizikai vagy kémiai módosítása szükséges. A doktorandusz beszámolt arról, hogy kísérleteiben lignoszulfonátot (LS) oldott 1000 g/mol móltömegű poli(etilén-glikol)-ban (PEG), majd 4,4’- and 2,4’-metilén-difenil-diizocianáttal (iMDI) reagáltatta a PEG/LS oldatot. A reakcióelegy LS tartalma 20 V/V% volt, míg az NCO/aktív H arányt 1 és 2 között változtatta 0,5 lépésközönként. A kémiai reakció előrehaladását Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópiával (FTIR) követte nyomon. A próbatestek mechanikai tulajdonságait Instron 5566 típusú berendezésen szakítóvizsgálattal határozta meg. A reakció sztöchiometriája alapján két lehetséges szerkezetet alkotott meg és hasonlította össze a kapott kísérleti eredményekkel. Ezek a modellek jól illeszkedtek a megfigyelt tulajdonságokhoz.

A BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékéről érkezett harmadik hallgató, Kanyó László Tönkremeneteli folyamatok vizsgálata polimer kompozitokban akusztikus emisszió mérésével címmel számolt be kutatásairól. Előadásában elmondta, hogy polimer kompozitok esetén mikromechanikai deformációs folyamatok vezetnek a tönkremenetelhez. Közös ismérvük, hogy többnyire heterogenitások és feszültségmaximumok közelében alakulnak ki. A mikromechanikai deformációs folyamatok tehát meghatározzák a makroszkopikus tulajdonságait az adott tárgynak, így vizsgálatuk nagyon fontos. Számos módszer áll rendelkezésre a tönkremeneteli folyamatok elemzésére, például a törési felület vizsgálható pásztázó elektronmikroszkóppal, az adott kompozit szakítóvizsgálata során vonhatunk le következtetéseket, vagy akusztikus emissziós mérések is végezhetők a tönkremenetel során. Kutatásában teljes akusztikus emissziós hullámok elemzésével foglalkozik polimer kompozit minták esetén, célja többet megtudni a tönkremeneteli folyamatokról a terhelés alatt álló anyagban, és tanulmányozni a határfelületi adhézió hatását az akusztikus emissziós hullámokra.

Görgényi-Tóth Pál a Soproni Egyetem Cziráki József Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola doktorandusza munkahelyén, a Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézetben végzi kutatásait. Színváltozások vizsgálata az ofszetnyomtatás festékeinek száradása során című előadásában elmondta, hogy a nyomdák sikeres piaci szereplésének alapfeltétele a kifogástalan minőség, ehhez elengedhetetlen az, hogy mindegyik nyomat ugyanolyan színű legyen, mint a megrendelő által adott színminta. A nyomdaipari festékek különböző száradási mechanizmussal szilárdulnak meg a papíron. Az oxidációval száradó festékek (ofszet technológia) esetében az a tapasztalat, hogy a festéknek a papíron történő teljes megszáradása után a színek színjellemzői (denzitás, etalonhoz mért színinger-különbség) más értéket mutatnak, mint azok a mért színjellemzők, melyeket közvetlenül nyomtatáskor mérünk. Kutatásaiban a festékek nyomtatás közbeni, illetve a teljes száradás utáni színjellemzők változását vizsgálja. Célja a változást egzakt módon, matematikai algoritmussal meghatározni és a meglévő mérőműszerekbe (denzitométer, spektrofotométer) az algoritmus alapján egy szoftvert kidolgozni. Ezzel a szoftverrel már a nyomtatáskor meg lehetne határozni az adott szín teljes megszáradása utáni színjellemzőit annak érdekében, hogy a még nedves nyomat a visszaszáradás után ugyanolyan színű legyen, mint a minta.

Pál Klaudia a Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Karán végzett mesterszakon. Diplomatervét a Médiatechnológiai és Könnyűipari Intézetben készítette Összefüggések vizsgálata a flexo nyomóformák felületi struktúrája és a csomagolástechnológiában alkalmazott kraft papír nyomtathatósága között címmel. Munkájának célja, megvizsgálni a modern flexográfiai nyomóforma készítési eljárások segítségével gyártott nyomóformák felületérdesítési struktúráinak viselkedését különböző nyomdai paraméterek tekintetében. Elsősorban arra összpontosít, hogy milyen módon érhető el a legjobb nyomtatási eredmény a csomagolóiparban egyre közkedveltebbé váló alapanyag, a barna kraft papír nyomtatása során. Kutatásait a Soproni Egyetem elsőéves doktoranduszaként folytatja tovább.

A program záró előadását Boda Stefánia, a Rejtő Karon, alapszakon idén végzett ipari termék- és formatervező mérnök tartotta A kicsomagolási élmény címmel. Szakdolgozatának témája kapcsán, ami karkötők e-kereskedelmi csomagolásának a megtervezése volt, elmondta, hogy napjainkban a „kicsomagolás élmény", azaz az „unboxing experience” kialakítása kulcsfontosságú az online kereskedelem területén. Az e-kereskedelmi csomagolásoknak a hagyományos csomagolásokkal szemben igen komplex feladatot kell ellátniuk. A termékek megóvása mellett egyre fontosabbá vált, hogy a csomagolás marketingfeladatokat is ellásson. Az online kereskedelemben jóval kevesebb lehetősége van a cégeknek a fogyasztókra hatni, emiatt elengedhetetlen a kicsomagolási élmény biztosítása a vásárlók számára. Az interneten akár százmilliós nézettséget is hozhat egy úgynevezett unboxing videó, ami nem takar mást, mint a megvásárolt termék kibontásának bemutatását egy videó keretén belül, ahol a termék csomagolása is reflektorfénybe kerül. Előadásában csomagolástervezői szemmel mutatta be az e-kereskedelmi csomagolások fontosságát.

A konferencia zárásaként a szervezők gratuláltak a fiatal kutatóknak és mérnököknek az elhangzott előadások magas színvonalához és további eredményes munkát kívántak a jövő szakembereinek.

Tiefbrunner Anna