Pécs, 2026. április 22.

A fenntarthatóság, az energiarendszerek átalakulása, a vízbiztonság, valamint a zöld kompetenciák fejlesztésének kérdéseit vitatták meg a Pécsi Tudományegyetemen (PTE). A „Zöld jövő napja 2026 – Our Power, Our Planet – egyetemek a cselekvés középpontjában” konferencia rávilágított arra, hogy a felsőoktatás felelőssége megkerülhetetlen abban a szemléletváltásban, amely a túlfogyasztásra épülő társadalmi berendezkedést a hosszú távú ökológiai egyensúly irányába tereli.

A rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy az egyetemek a tudásbázis szerepén túl a jövő formálásának is kiemelt szereplői. Az államtitkár felhívta a figyelmet a nemzetközi kooperáció fontosságára, kiemelve, hogy Magyarország az ENSZ égisze alatt világszinten is élen jár az egyetemek közötti kutatási és oktatási hálózatok kiépítésében. Ezt a gondolatot erősítette meg Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagja is, aki drámai adatokkal világított rá a helyzet súlyosságára és emlékeztetett, hogy az emberiség korábban a Föld erőforrásainak 1,75-szörösét használta fel, ami hosszú távon fenntarthatatlan állapot. Szili Katalin szerint a felsőoktatás feladata, hogy utat mutasson a fenntartható gazdaság és életvitel felé. Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke és a konferencia társrendezője hangsúlyozta, hogy az „Our Power, Our Planet – egyetemek a cselekvés középpontjában” mottóval fémjelzett rendezvény olyan naprakész és gyakorlatias ismeretanyagot közvetít, amely elengedhetetlen a jelenkor kihívásainak kezeléséhez. A MEKH elkötelezettségét jelzi, hogy számos egyetemmel kötöttek oktatási együttműködést, és olyan népszerű programokkal segítik a szemléletformálást, mint pl. az Erőművek éjszakája. A szakmai párbeszédbe az Óbudai Egyetem is bekapcsolódott. Bodáné Kendrovics Rita dékánhelyettes rámutatott, hogy intézményükben a fenntarthatóság rektorhelyettesi szinten – Dr. habil Sugár Viktória fenntarthatóságért és kiemelt fejlesztésekért felelős rektorhelyettes személyében – önálló területként jelenik meg, ami jelzi a stratégiai elkötelezettséget. Az egyetem nemcsak az ESG-jelentésre készült fel, hanem a 2026-os GreenMetric rangsorban is komoly célokat tűzött ki. Bodáné kiemelte, hogy a növekvő hallgatói létszám is azt mutatja az ÓE vonzó továbbtanulási lehetőség a fiatalok számára, melyben fontos szerepe van annak, hogy a középiskolásokat is igyekeznek megszólítani interaktív fenntarthatósági fesztiválokkal.  A Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karon idén – 2026. június 4. – már 10. alkalommal kerül megrendezésre az nemzetközi projektoktatási konferencia, melynek legfőbb célja, hogy közös gondolkodást kezdeményezzen arról, hogy a fenntarthatóság nem csupán egy tananyagba illeszthető fejezet, hanem egy olyan élő kompetencia, amelynek átadásához a hagyományos oktatási keretek már nem elegendőek.

A pécsi konferencia három fő szekcióban tárgyalta a jövő kihívásait. A szakértők körbejárták a vízbiztonság ökológiai kérdéseit, érintve a „SpongeCity” (Szivacsváros) koncepciót is, elemezték a megújuló energiaforrások hálózati hatásait, valamint az energiahatékonyság fontosságát. A kerekasztal-beszélgetések résztvevői egyetértettek abban, hogy a legzöldebb energia az, amit fel sem használunk, az energiaátmenet pedig nem csupán technológiai, hanem mélyreható társadalmi átalakulást is igényel. A nap zárásaként elfogadott Föld napi nyilatkozat megerősítette, az egyetemi közösségek készek a cselekvésre, hogy a tudomány erejével biztosítsák bolygónk fenntarthatóságát.