Integrált Tudományok Szakkollégiuma

Megnyitó beszéd: Burján Ferenc, Óbuda-Békásmegyer, III. kerület alpolgármestere

Előadó: Zábrádi Zsolt, településmérnök

Az eseményen való részvétel regisztrációhoz kötött!

Regisztráció: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfnmJEqVaa4Hs79lcOuuKWxDAqGsraqFEjCjvmgutI9AgZnMQ/viewform

A konferencia Facebook eseménye: https://www.facebook.com/events/2547809708813363/

Sok szeretettel várjuk Önt!

A BME Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék Műanyag és Gumiipari Laboratóriumában folyó kutatómunkát három, mesterszakon tanulmányait folytató hallgató munkájából ismerhettük meg. Szikora Klaudia Kitozán/agar keverékek előállítása és jellemzése című előadásában hangsúlyozta, hogy a természetes polimerek és keverékeik kiváló alternatívái lehetnek a kőolajalapú polimereknek, amit kutatásaik is igazolnak. Az általuk öntéssel, lágyítószer nélkül, illetve glicerin alkalmazásával előállított kitozán, agar és keverék filmek kiváló mechanikai tulajdonságokkal, fényáteresztéssel és duzzadási jellemzőkkel rendelkeztek amellett, hogy mind a szakítószilárdságuk, mint az ütésállóságuk elfogadható mértékű.

Temesváry-Kis Fanni társaival a cellulóz nanokristályokhoz adott lignin hatását vizsgálta a filmtulajdonságokra. Kristályos nanocellulóz alapú biokompozitok címmel megtartott előadásában elmondta, hogy a kristályos nanocellulóz különböző cellulóz forrásokból nyerhető ki az amorf rész savas hidrolízise révén. Ezek a pálcika alakú nanokristályok egyedülálló módon ötvözik a nanoanyagok és a cellulóz tulajdonságait. Kísérleteik során a cellulóz alapú szálasanyagokból extrahált nanokristályos cellulóz vizes szuszpenziójából kiváló tulajdonságú filmeket állítottak elő öntéssel.

Márton Péter előadásából megtudhattuk, hogy a természetes eredetű, például biopolimerekből készült korrózióvédő bevonatok az utóbbi években az érdeklődés középpontjába kerültek, ezért a Műanyag és Gumiipari Laboratóriumban is folynak kutatások ezen a területen. A fiatal mérnök Kémiailag módosított kitozánbevonatok permeabilitásának jellemzése elektrokémiai módszerekkel címmel foglalta össze az eredményeiket. Elmondta, hogy a „barrier” típusú védelemnél a bevonatok permeabilitása a korróziós védőhatással szoros összefüggésben van, ezért kézenfekvő volt a kialakított bevonatokat polarizációs elektrokémiai módszerekkel tanulmányozni. A bevonatok vizes közegben mutatott permeabilitása a tömbi szerkezet áteresztőképességén túl jelentősen függ a bevonat felületének nedvesíthetőségétől is: víztaszító tulajdonságok kialakításával a permeabilitás csökkenése a korrózióvédő hatás növeléséhez vezet. Ezért ilyen irányban is végeztek kutatásokat, tanulmányozva a kémiailag módosított rétegek nedvesíthetőségét. Az elektrokémiai és nedvesíthetőségi tesztek eredményeinek értelmezéséhez a bevonatok felületi morfológiáját atomierő-mikroszkópiás mérésekkel is jellemezték.

Horváth Ágoston Csaba az Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola doktorandusza Multimodális mélyagyi MEMS tűelektróda infravörös idegi ingerléshez címmel tartotta meg előadását. Munkáját ismertetve bemutatta az általa fejlesztett egykristályos szilícium alapú multimodális tűelektródát (IR optród) az ötlettől a megvalósításon át az első sikeres élőállatos kísérleti alkalmazásokig. Kutatásának társadalmi jelentősége kiemelkedő, hiszen az idegrendszeri eredetű megbetegedésekre szánt egészségügyi kiadások jelentős nagyságrendet képviselnek. A hatékony gyógymódok megtalálásához elengedhetetlenek a célzott alapkutatások, így az infravörös fény terápiás célú felhasználása is, ami az eddigi tapasztalatok alapján sikeres jövőnek néz elébe.

Tegze Anna szintén az Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola doktorandusza. Kutatási területe a fluorokinolon antibiotikumok eltávolítása a szennyvizekből, ami hagyományos szennyvízkezelő eljárásokkal nem megoldható. Fluorokinolonok vizes oldatának lebontása ionizáló sugárzással: termékanalízis és kinetikai vizsgálatok című előadásából megtudhattuk, hogy a probléma megoldására potenciálisan alkalmas kiegészítő módszerrel végeztek kísérleteket, melynek során ionizáló sugárzással távolítottak el két fluorokinolon antibiotikumot, a ciprofloxacint és a norfloxacint 0,1 mmol dm-3-os vizes oldatokból. A lebontást követően számos bomlásterméket határoztak meg LC-MS/MS módszerrel és a termékek szerkezete alapján feltételezhető, hogy csökkent vagy megszűnt az antibakteriális aktivitásuk.

Kulcsár Edina, aki a Rejtő Karon megszerzett mesterfokozat után jelenleg a Pannon Egyetem doktorandusza, Kockázatértékelés konzisztenciájának növelése páros összehasonlítással (PC-FMEA) címmel ismertette eredményeit. Előadásában elmondta, hogy a rohamos technológiai fejlődésnek, valamint a folyamatosan változó és egyre komplexebb piaci igényeknek köszönhetőn a termelő vállalatok fontos célja, hogy negatív kockázataikat a lehető legkisebbre csökkentsék. Az ennek érdekében végrehajtott kockázatértékelés nélkülözhetetlen eszközzé vált a technológiai problémák megelőzésében és kezelésében. A legegyszerűbb esetben a kockázat mértékét a bekövetkezés valószínűségével és annak súlyosságával (például anyagi kár) tudjuk jellemezni. Az alkalmazott módszerek közül a legelterjedtebb a Hibamód és Hatáselemzés (Failure Modes and Effects Analysis – FMEA), amely – a valószínűség-faktort ketté bontva – már három szempontból értékeli a kockázatokat. Az értékelést egy interdiszciplináris csapat végzi, amely rendelkezik a megfelelő tudással ahhoz, hogy a végeredmény a lehető legobjektívebb legyen. Az emberi tényező miatt a szubjektivitás azonban szinte elkerülhetetlen. Egy összetett műszaki termék esetén, legyen az egy új kompozit, egy gyógyszer vagy egy gépalkatrész, a fejlesztés, a gyártás és a felhasználás során fellépő lehetséges hibák száma akár több száz is lehet. Ezért rendkívül fontos, hogy az ezekkel kapcsolatos, potenciálisan negatív eseményeket a lehető legkorábban felismerjük, és azok kockázatosságát a megfelelő intézkedésekkel elfogadható szintre csökkentsük. A használt kockázatértékelési módszerek robusztusságát ennek érdekében maximalizálni kell, aminek egyik kulcsa az értékelések inkonzisztenciájának minimalizálása. Munkájuk során olyan kockázatértékelési módszert dolgoztak ki, amely a hagyományos FMEA logikát a páronkénti összehasonlítás technikájával egészíti ki. A PC-FMEA-nak elnevezett komplex módszerben a szakértők a kockázatokat egymással összehasonlítva értékelik aszerint, hogy melyik bekövetkezésének a hatása súlyosabb, melyik hibaok fordulhat elő gyakrabban, valamint melyiket lehet könnyebben detektálni. A módszer előnye, hogy különböző szakértői csoportok értékelése egymással, valamint a hagyományos értékelési módszerekkel is összevethető. Eddigi tapasztalataik alapján eljárásunk széles körben, iparágtól függetlenül alkalmazható a hagyományos FMEA alternatívájaként.

Az utolsó előadást Rizsányi Timea, a Rejtő Karon, alapszakon végzett könnyűipari mérnök tartotta Csomagolás tervezése logisztikai fejlesztőjáték számára címmel. Előadását hallgatva végig követhettük egy új csomagolás megszületését az elképzeléstől a megvalósításig. Elmondta, hogy a tervezés során különböző szempontokat kellett figyelembe venni: mivel a termék gyermekek számára készül, a dizájnt úgy kellett kialakítani, hogy a meglévő grafikához igazodva kellően figyelemfelkeltő és barátságos legyen. A forma kialakításánál egyszerűségre és gazdaságosságra törekedett, ezért a megtervezett doboz laposra hajtva szállítható, segédeszközök nélkül könnyen összeállítható, és elfér benne az egész játékcsomag, amit eddig csak elemeiként lehetett megvásárolni.

A konferencia zárásaként a szervezők gratuláltak a fiatal kutatóknak és mérnököknek az elhangzott előadások magas színvonalához és további eredményes munkát kívántak a jövő szakembereinek.

Tiefbrunner Anna

Programok:

• Megnyitó: Dr. Koltai László, 2019. június 24. 10:00, D.407. terem
• Görgényi Tóth Pál: "Tűri a nyomdafestéket?" –száradási mechanizmusok az ofszetnyomtatásban, 2019. június 24. 10:15, D.407. terem
• Tiefbrunner Anna: XXI. századi trendek a csomagolástechnikában 2019. június 25. 10:00, D.407. terem
• Dr. Koltai László: Kihívások és lehetőségek a mérnökképzésben a projektszemléletű oktatás alkalmazásakor 2019. június 27. 1:00, D.407. terem
• Tóth Barnabás Zoltán: Termoanalitikai módszerek alkalmazhatósága cellulóztartalmú anyagoknál 2019. június 27. 13:00, D.407. terem
• Czene Tibor: A komponensek szerepe papírból készült termékek visszaforgathatóságában 2019. június 27. 15:00, D.407. terem
• Szeder András: Levegőtisztaság - pormérés a gyakorlatban 2019. június 28. 10:00, D-411 terem

Az előadások és "vitaestek" mindenki számára nyilvánosak és ingyenesek.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az ITSZ vezetősége

Kedves Hallgatók!

Jövő hét kedden az Integrált Tudományok Szakkollégiuma közreműködésével megrendezésre kerül a Tetra Pak Szakmai Nap.

Mikor?
2019.május 7., 10 és 17 óra között

Hol?
Óbudai Egyetem - Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar
Budapest, Doberdó utca 6. (Félemelet aula és előadóterem)

Mivel készülünk?

• Egész napos jelenléttel, hogy személyesen tudj beszélgetni kollégáinkkal az aulában felállított standnál
• Ha még nem tudod kik vagyunk, akkor 12.30-tól és 14.30-tól meghallgathatod rövid bemutatkozásunkat
• Nyereményjátékkal és rengeteg ajándékkal
• Csak itt látható egyedi csomagolású vízzel, üdítővel és sütivel, pogácsával

Miről fogunk beszélni?

• Kik vagyunk mi és mit ajánlunk
• Mi a világszínvonalú termelés (World Class Manufacturing) és miért fontos ez számunkra
• Milyen feladataid lesznek, ha velünk fogsz dolgozni
• Mitől egyedi a Tetra Pak® italos karton
• Milyen egy nap a mérnökeink szemével
• Elmondjuk nekünk mit jelent és miért fontos a fenntarthatóság;  továbbá bemutatjuk, hogy mit teszünk a környezetünkért

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!